Te, Kisvirágom! Teljesen bebolondítottál ezekkel a receptekkel.:) Kénytelen vagyok kimondani, hogy ezek tetszenek.:)))
Biztosan finomak is, és látványnak is szépek.
Milyen hasznos lenne egy szakácskönyv, ami lépésről-lépésre kézenfogva, szemléltetve vezeti végig az antitalentumot a sütés-főzés minden fázisán a kész ételig!
Aki nem ösztönből főz, annak fogalma sincsen, hogyan kellene kinéznie a fogásoknak menet közben, és ezért el is bizonytalanodik, meg korrigálni sem tud időben.
Nem ismerem a szakácskönyv piacot, -van már ilyen? Még, ha van is, a saját fogásaidból is készíthetnél egyet.

2010. szeptember 19., vasárnap

Sajtos, szalámis omlett









Talán szokatlan pont tőlem, aki annyi mindent főz, hogy pont omlettet nem sütöttem még soha. Ám mindennek eljön az ideje...



Az egész azzal kezdődött, hogy valami élménydús tornáznivalót kerestem magamnak a neten a téli mozgásszegény életmód megelőzésére, és találtam is egy csomó kínai dance aerobikot , ami olyan harcias kicsit, valamint arab hastánc fitneszt , amely azonnal a szívemhez nőtt. Visszakanyarodva az omletthez... A kínai aerobiktól hamar odataláltam az omletthez, és tök egyszerűnek tűnt. Gondoltam is, hogy majd kipróbálom, főleg így, hogy videó is volt hozzá...

Azután az történt, hogy váratlanul egy kis plusz pénzhez jutottam, és hogy a későbbiekben, ha visszagondolok rá, hogy mire is költöttem, fel tudjak valamit mutatni, hát vettem egy Tefal serpenyőt. Múltkorjában beszereztem egy méregdrága wookot, /az én pénztárcámhoz mérten/ így már két minőségi edény boldog birtokosa lettem.

Térjünk vissza az omletthez...

A vadi új serpenyőmet legelőször langyos vízben elmostam, majd szárazra töröltem, hogy azonnal fel is avathassam.








Ez egy piros pöttyös serpenyő, /mint tudjuk a piros pöttyös az igazi... / és amíg feltettem a teatűzhelyre, amibe begyújtottunk egy ilyen esős napon, és vártam, hogy felmelegedjen a serpenyő, addig előkészítettem a tojásokat. Természetesen egy csepp olajjal kikentem, mielőtt a tűzre raktam. Mármint a serpenyőt, nem a tojásokat. :)






Hat krédlitojásból készítettem, ami körülbelül négy darab normál tojásnak felel meg. Az eredeti recept szerint só és bors az ízesítése, de mivel a borsot sehol sem találtam meg, így ételízesítőt szórtam bele egy keveset. Azzal együtt jó habosra vertem.






A piros pöttyről el kell tűnnie a mintának akkor lesz megfelelő hőmérsékletű a serpenyő a sütéshez.






Még volt egy kis időm, ezért közben két szelet sajtot és hat szelet szalámit vágtam.






Az omlettet az elején kicsit kevertem, de csak óvatosan, nehogy rántotta legyen belőle, és ne legyen darabos. A cikk alján látható videón pontosan be van mutatva ez a folyamat. Hasonló legyen egy vastagabb palacsintához. A serpenyővel már eközben is tökéletesen meg vagyok elégedve!






Amikor az omlett alsó fele megsült, de a teteje még kicsit lágy maradt, középre helyeztem a sajtszeleteket és a szalámit.






Ezután egyik, majd másik szélét is ráhajtottam. Egy-két percig még a tűzön hagytam, míg a sajt el nem kezdett olvadni, valamint a szalámi sülni.






Óvatosan kicsúsztattam egy tányérra...






Majd srégen félbevágtam. Kész is!








Ui: A tornát lehetőleg ne teli hassal kíséreljük meg! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése