Ma úgy éreztem, hogy elegem van a húsból és valami édesre vágytam. A készleteim kimerülőben vannak, az első bolt négy kilométerre van, és ónos esőben a biciklizésről inkább lemondanék. Néztem, hogy milyen alapanyagok vannak itthon...
Rizs, tészta, krumpli, hús... áááá elegem van a sós ételekből, se paprikáskrumpli, se krumplistészta, se rizseshús, se pörkölt, se semmi fogamravaló nem jutott eszembe.
Akkor még egyszer a fagyasztót... csípőspaprika, hús, petrezselyem és zellerzöld, szilva... Ez az! Megvilágosodtam! Szilvásgombóc!
November közepén vaníliáskockához használtam fel egy adag fagyasztott szilvát, és azt fahéjas vízben olvasztottam fel. Most vanillincukrot és rum-aromát tettem a vízbe, ettől lesz korhelyes.
Legelőször tehát előkészítettem a szilvákat.
Második lépés kellett volna, hogy legyen, a prézli megpirítása, de én ezt a gombócok formázása közben végeztem, amit viszont kezdőknek nem ajánlok, és amúgy magamnak sem, mert könnyen odaég.
Teflonos wook-ba tettem egy kevés olajat, és ebben pirítottam meg a zsemlemorzsát, avagy a prézlit. Ebbe forgatom majd később a már kifőtt gombócokat, de ott még nem tartunk.
Legelőször megfőztem sós vízben négy nagyobb sárga burgonyát. Ez elég sok sóban volt, így később a tésztához nem adtam több sót.
A héjában főtt burgonyákat meghámoztam, majd burgonyanyomóval széttrancsíroztam. Éljen a szadizmus!
:))))
Miközben eme brutális tettet végrehajtottam, azon morfondíroztam, hogy vajon kell-e tojás a tésztába. Mintha nem kellene, viszont nekem úgy rémlik, hogy anyu szokott bele tenni. Nagy baj nem lesz, megítéltem egy tojást a tésztának.
De kísérletező kedvemben lévén, és hogy egy kis pikáns ízt adjak a gombócoknak a rumos szilván kívül, egy citrom héját is belereszeltem a tojás mellé. És akkor most jöhet a liszt!
Hogy mennyit? Hát amennyit felvesz... először kevesebbet, majd fokozatosan adok még hozzá, amíg jól gyurmázható tésztát nem kapok.
Kezdetben fakanállal kavarom össze...
Majd kis kezeimet is bevetem, mígnem kész a mű:
Most viszont, nem az anyámtól tanult módon haladtam tovább, miszerint egy vágódeszkán kinyújtottam volna a tésztát, majd vízszintes és függőleges vágásokkal négyszögekre vágtam volna, mint például, négyzet, téglalap, rombusz, deltoid és társai, hanem...
Egy barátnőmtől újonnan tanult módszer alapján henger alakzatban hagytam a tésztát, és a vágódeszkára téve, egy éles késsel szeleteket vágtam belőle.
A szeletekből körköz hasonlító formákat nyújtogattam, miként a hagyományos lángost szoktuk nyújtani, majd ennek közepére került az azóta már korhelyesedett szilva.
A mai adag huszonkét gombóc lett, amit bő, forrásban lévő vízben kifőztem.
Vigyázat! Amikor a gombócok elérik a fazék alját, kezdetben picit leragadnak. Így még az elején fel kell őket finoman keverni, hogy nehogy leragadjanak véglegesen.
Szerintem egy kicsit obszcén lett... szerintetek nem?
Fahéjas porcukorral és ezzel elkevert tejföllel szeretem...
* Csak megjegyzem magamnak, hogy legközelebb két citrom héját is bátran belereszelhetem.
Én is burgonyával készítem, amióta az eszem tudom-:))
VálaszTörlésA tojás jár a tésztába-:))
A citromhéj pedig nagyon kellemes aromát ad -:))
Nekem befőttem van, direkt olyan szilvát választottam, ami csak 3/4 részben érett és nagyszerű, kemény maradt a dunsztolás után!
Jó ötlet, holnap nálam is ezt eszi a család.
Ma füstölt hússal készített babfőzelék volt. lila hagymával-:)))))))))))
Makacs vagyok-:)névtelenként-:))
VálaszTörlés