Pudingos desszert

Barátnőmék házassági évfordulójára készült ez a desszert, nem hiszem, hogy bármely szakácskönyvben megtalálható, mert az én szertelen elmém és kísérletezésem szüleménye.
Kezdetben főzzünk ki keményebb vaníliapudingot (1 l tej+3 csomag vanília pudingpor) . Ebből helyezzünk egy keveset egy-egy vörösboros pohár aljába. Azért vörösboros poharat válasszunk, mert az elég gömbölyű, és jól fog mutatni benne, mint a képen látható is. Ha kicsit várunk a gyorsan kihűlő pudingra, ha pirinyót megkeményedett, teszünk két darab félhold alakú konyakos bonbont, ami szétválasztja a térfelet és akkor egyik oldalra házi fekete-áfonya lekvárt teszünk, a másik térfélre jostalekvárt, természetesen ez is valamikor a kertemben termett. Erre jön egy kevés piros tortazselé, hogy megszilárdítsa a lekvárokat. Ha megszilárdult, újra jön a puding és újra a bonbonnal elválasztott különböző színű lekvárom. Majd újra a tortazselé, s ha megint megszilárdult a legtetejére dísznek pár darab csokis mazsola. Ha ügyesek voltunk, akkor létrejött a képen látható ínycsiklandozó desszert. Természetesen ne feledkezzünk meg a tálalásról sem, mert az is nagyon fontos.

Lusta asszony süteménye

Lépésről lépésre * Saját találmányom! Hmmm...

Óh, láttatok már ilyen sütit? Még én se soha, mert most találtam ki! 
Hogy miért hívom Lusta asszony süteménynek? Azért, mert ma elmentem egy 20 percre lakó szomszédunkhoz, aki ingyen szokott nekünk tejet adni, mert nem kereskedik vele, hanem szeret adni másoknak... Kaptam is 4 litert. És a feleség mondta, hogy várjak még egy kicsit, akart adni még valamit. Hát a valami kb 0,5 kg túró volt és egy kb kis pohárnyi tejföl. Természetesen mind házi! A szomszéd nénijük is szokott vinni tőlük tejet, és cserébe felezi velük a túrót, tejfölt. Hát most ebből a házi készítésű túróból és tejfölből kaptam még én ráadásnak. Én meg cserébe virágokkal szoktam elhalmozni. A feleség ugyanis azt szereti. 

Na, de még mindig nem árultam el a Lusta asszony címkét. 

Hát az úgy volt, hogy férjem nagyon szereti a túrós tésztát, szalonna nélkül, cukrosan. Na, gondoltam, hogy akkor készítek is neki. De jaj, elfelejtettem, hogy nincs itthon tészta! Hát a bolt nagyon messze van, gyúrni meg lusta voltam. Így alakult ki a Lusta asszony sütemény. Na nézzük mink van itthon!

Van itthon tojás 4 db. Ezeknek szétválasztottam a fehérjéit a sárgáktól, és elkezdtem felverni a fehérjét kemény habbá! Tudjátok, hogy mikor kellő keménységű? Amikor a fejre állított edényből nem csúszik ki. Ki ne próbáljátok, ha még lágynak néz ki! Így készült:



A sárgákat egy nagyobb tálba tettem, és hozzá jött a cukor. Vaníliás cukor is, hát persze, jó hogy kérdezitek! 
Így, jól látszik? Akkor most a habverő következik!



Na akkor egy kis tejfölt is bele! És jöhet a habverő!



És a túróba belezuttyantjuk a maradék tejfölt és még cukrot, ízlés szerint, természetesen vaníliásat is. 
Ezt is összekeverjük habverővel, akkor finom krémes lesz. A végén ellenőrizzük, hogy elég-e bele a cukor!



Akkor közben 25 dkg hosszú szemű, fényezetlen rizst megfőzünk. Nem zacskósat! Leszürjük, hideg vízzel leöblítjük, hogy kihűljön, nehogy összeugorjon véletlen a tojás. 
Íme, már kész is!



Akkor a fő attrakció következik! 

A sárgájás masszába keverjük a rizst, jól összedolgozzuk, majd utána a tojásfehérjék keményre vert habját óvatosan, fakanállal beledolgozzuk. Vigyázzunk, hogy ne törjön össze! Akkor lágy lesz, habos. 



Ilyen lett!



Ezt öntsük egy tepsibe, amit előzőleg kiolajoztunk és beszórtunk zsemlemorzsával. 

Most jön a neheze! Ha a tepsibe beöntöttük a rizses kutyulékot, illetve keveréket, akkor egy fakanállal vagy nagy kanállal, merjük bele a kikevert túrót. Ne lepődjetek meg, a túró nehezebb és lesüllyed, nem marad fent a tetején! Ezért oszlassuk el viszonylag egyenletesen. Lemerültek a túrófoltok? Akkor minden rendben! Na, erre csepegtessönk kiskanállal a tegnap készült cseresznye-eper lekváromból. Tudom nektek nincs, másik is megteszi, csak piros legyen, akkor szebb! 

Ugye gyönyörű?



Na, akkor még pár szem cseresznye beleugorhat! Ugye guszta? 



Akkor jöhet a sütő! Először nagy lángon, mert nem volt eszembe előre begyújtani, utána közepesen mehet végig. Közben bekukkanthattok, ha barnul a tojásos sárga a szélén, akkor lassan jó lesz! Az illatából tudni fogjátok úgyis. Nálam kb 0,5 óra a sütésidő, de ez sütőnként változhat. Figyeljetek hát az illatra! 

Ez a kép nem véletlen került ide! Sharon és Fülike, akikről már majdnem mindent tudtok, feszült figyelemmel várta a sütési idő lejártát. Kivételesen nem önzetlenül rostokoltak velem a konyhában. 



Óh, megérte ma lustának lennem! Ilyen finomat nem is tudom, hogy mikor ettem! A szeleteléssel meg kell várni viszont, míg kihűl! És már hízok is! 
Hmmm....



Ez nem semmi! 

Nektek, hogyan tetszik?

Rántott sajt

Nem sűrűn hallottam még olyat, hogy valaki nem szereti a rántott sajtot. Én is szeretem, de elég ritkán állok neki, mert nem rajongok a panírozásért. De a barátnőm készített ebédre, hát megmutatom nektek. 

Nézzük akkor a készítést:

Rántott sajtnak keményebb sajtokat használjunk, jobb híján trappista is megteszi, a barátnőm abból készítette.

Az ő keze munkáját láthatjátok most: 




Szeleteljük fel a sajtot, fél cm vastagságúra legalább. 



Először forgassuk bele lisztbe....




...majd felvert tojásba... 



...ezután prézlibe, vagy zsemlemorzsába, ha valaki úgy jobban ismeri. 

Prézlit szoktunk házilag is készíteni. A megmaradt kenyeret felkockázzuk, kiszárítjuk és ledaráljuk. Mamám sosem vesz prézlit, mindig ő készíti. Sokat szokott, mindig jut nekünk is. 



Rántott sajtnál és vékony húsoknál a panírozást duplán csináljuk. 

A panírozást mindig kézzel végezzük, nem villával, mert akkor leválik a panír. 

Szabály szerint egyik kezünkkel a lisztbe, másikkal a prézlibe mártjuk, akkor nem keveredik a kettő. Egyenlőre ezt még elképzelni is nehéz. 

A végére mindig olyan lesz az ujjunk vége, mint a csirkeláb a sárban, jókora buci van rajta:)

Ha bepaníroztuk, fél órát állni hagyjuk, akkor nem válik le olyan könnyen sütés közben. 

Forró olajban hirtelen kisütjük. 



A barátnőm kínai evőpálcikákkal fordítgatta meg. 

Petrezselymes burgonyát adott hozzá. 

Ő úgy készíti, hogy sima sós, vegetás vízben megfőzi a burgonyát, leönti a levét, majd a petrezselyemzöldet nyersen, felaprítva teszi rá. 

Finom volt!

Hamis madártej

Herminnek, Csincsinek és BuschMan-nak szeretettel!

Ez a cikk nem jött volna létre, ha Csincsinek nem csapódik ki a tojása, és tudta volna, hogy hogyan készül a felhő. :)

Veszünk egy liter tejet...

Hozzáadunk 6 evőkanál cukrot...

További fél liter tejhez hozzákeverünk 2 csomag vaníliás cukrot és még 3 evőkanál cukrot.

4 tojás sárgáját különválasztjuk a fehérjétől...

És a fehérjéket kemény habbá verjük, a végén adunk hozzá egy kiskanál porcukrot...

Olyan kemény kell legyen, hogy ha fejre állítjuk a keverőtálat, akkor sem esik - csúszik ki felőle...

A tejet feltesszük a gázra és állandó keverés mellett felforraljuk.

Fontos figyelmeztetés:

Közben ne császkáljunk el a számítógéphez csetelni, mert odaég!!!

Ha felforrt a tej, hozzáöntjük a pudingporos keveréket...

Most már hamar kész, csak pár perc.... Abba ne hagyjuk a keverést, mert tuti leég.

Ha felforrt, egy evőkanállal szaggassunk bele felhőket...

Nem kell egyformákat. Egyrészt az égen sincs két egyforma felhő, másrészt, akkor nehéz lenne kiolvasni belőle, hogy milyen alakzatot mutat. Előnye, hogy ehhez nem kell kifeküdni a tűző napra, hogy nézegessük. :)

A felhőknek elég pár pillanat, gyorsan megfordítjuk és kész is.

/ BuschMan-nak üzenem ez úton, hogy 15 + 15 másodperc... :) /

Ilyen lett:

A fel nem használt tojássárgájához hozzáadtam egy egész tojást még és két karéj kenyérből bundás-kenyeret sütöttem belőle:

Íme a hamis madártej:

No, gyerekjáték az egész. :)

Barackos-túrós palacsintapárna

Lépésről-lépésre

A megunhatatlan palacsinta gyümölcsös tölteléket kívánt. Mit adjunk hát neki?

Most érnek egyre-másra a barackok, először a kajszik, a franciák, az őszik, mind-mind finom édes gyümölcs. Bár mint tudjuk a gyümölcsöt magában szabadna csak enni, a könnyebb emészthetőség végett, ráadásul csak mindent megelőzőleg, azért el-elcsábulunk egy gyümölcsös-túrós palacsinta csábításától.

Na nézzük, miből élünk:

1db kajszibarack,
2db franciabarack,



250g túró,
ízlés szerint cukor vagy édesítőszer,
maroknyi mazsola,



Mindezeket jól összekeverjük...



...és állni hagyjuk a hűtőben kicsit, hogy összeérjenek az ízek.



Közben a hagyományos módon palacsintákat gyártunk.

Egy tálba ütünk 1-2 tojást, sót adunk hozzá, kis cukrot, majd vizet, szódát vagy tejet, kinek mije van otthon és természetesen lisztet.

Kézi vagy gépi habverővel csomómentesre keverjük, és tejszín állagúra.

Egy csipet sütőport is szoktam adni hozzá, már amikor eszembe jut, mert néha elmarad.

Kisütjük a palacsintákat, ahogy mindig is. Én a levegőben feldobva fordítom meg, míg mások valami fordító eszközzel. Néha, ha felpöndörödik a széle, szoktam simán az ujjaimmal is megfordítani, mert jól bírják a forrót.

Ha kisültek a palacsinták, a halom tetején lévőre teszek egy adag gyümölcsös túrót, szépen szétoszlatom, majd behajtom két oldalról.



Majd a másik két végét is egymásba hajtom, így párnácskát képezve.

A palacsintapárnát ferdén kettészelem és egy kistányérra szépen egymásra helyezem a darabokat. Ha ti is így tesztek, akkor az eredmény az első képen megtalálható majd nálatok is.



Jó sütést!

:)

Madártejes palacsinta

Majdnem lépésről-lépésre

Egyik kedvencem a madártejes palacsinta. Nyáron még friss gyümölccsel is kiegészíthetjük, ha nem a töltelékbe, akkor mellé, díszítésnek.

Magáról a palacsintasütésről most nem regélnék, ha nem bánjátok, már olyan sokszor írtam róla, hogy felesleges erről beszélnem. Ha valakinek mégis kételyei lennének, akkor csak nézzen szét a receptjeim között. :)

Ennél a palacsintatésztát másképp készítem egy csöppet, de csak ami a tojásokat illeti. Tehát, mondjuk ha 1liter tejből 3csomag vaníliapudinggal és 7 ek. cukorral sűrű pudingot készítünk, akkor ennyi mennyiséghez legalább 8 krédlitojás vagy 5 átlagos tyúktojásnak a tojásfehérjéit veszem a habhoz. A hab úgy készül, hogy egy keverőtálban a tojásfehérjéket addig verem, míg kemény nem lesz, és a tálból, ha fejre állítom is, ki nem esik.

Utána a forró pudinghoz hozzákeverem a tojáshabot.

Először óvatosan, gyengéden, előbb nagyobb habgombócok legyenek, s ha látjuk, hogy kemény lett a hab, akkor rendesen belekeverem. Az eredmény egy habosított vaníliapuding, ez a madártej alapunk. Mivel a madártejet pudingból készítettük s nem tojásból, mint az eredetit dédanyáink, ezért megmaradt a tojások sárgája, na én ezt használom fel, a palacsintatésztába.

Szép színe van. Ugye?

A kisütött palacsintákat több féle módon tekerhetjük, ennél a képnél, egyszerűen csak behajtottam a két szélét, majd a ráhajtottam a végét.

Kistányérra tettem és megpróbáltam valami díszítést adni neki az aktuális gyümölcsökből.



Az első képen szereplőt úgy tekerem, hogy jobb és bal oldalt egy-két centit behajtom, majd elölről magam felé feltekerem, így nem folyik ki a töltelék.

Gyümölcsökkel pillangót, rákot formázhatunk belőle, Én az előbbit szerettem volna, de inkább az utóbbira hasonlít. :)

ui.: Ugye a puding főzésének a leírását sem hiányolta senki? Amúgy annál mindig tartsuk be a zacskón szereplő elkészítési utasítást, akkor nagy baj nem lehet. :)

Kefir kecsketejből

Nagyon szeretem a kecskéket, főleg ha szelídek. Sajnos igazán szelíd kecskénk ritkán volt, mert mind megbokrosodott. De azért a simogatást nagyon szerették, kezünket mindig megkeresték egy kis cirógatásért. Az mellékes, hogy játékból megökleltek egy kicsit, de ez a kicsi is mindig kék-zöld foltokkal járt, mert nem tudták mi a mérték. Ám mint látható a fotózást nagyon szerették! Folyton csak pózoltak, hogy:

-Engem, csak engem fotózgass! -mekegtek.

Viszont az esti fejésnél mindig nagyon rakoncátlanok voltak, tejet csak akkor adtak, ha közben ők szénát vagy nyúltápot ehettek. De ha elfogyott az eleség vagy betelt a bendő, mindig rájuk jött a mehetnék. Nálunk Anyu és a férjem tudott jól fejni, nekem elég nehezen jött össze a dolog, így én voltam ki kecskéinket maradásra késztette a fejőállásban.

Ha sikerült úgy megfejnünk Pipacsot és Pitypangot, hogy közben a tejes edényt nem rúgták fel, akkor úgy 4 liter tej is összejött estére naponta. Tudnunk kell a kecsketejről, hogy az az egyetlen olyan tej, ami hőkezelés nélkül is iható, vagyis nem kellett felforralni.

Hogyan készül a kecskekefir?

Először is megfejjük a kecskét, már ha tudjuk, ha nem tudjuk, akkor keresünk egy erre a feladatra alkalmas egyént, mondjuk a családunk egyik tagját. Majd ha a kecsketőgyből a tejet kinyertük, azt még melegen egy üveg vagy műanyag edénybe tesszük, semmi esetre sem fémbe, mert akkor nem fog sikerülni. Természetesen előtte egy tejszűrőn átszűrjük, mert nem ritka dolog, hogy a kecskeszőr is belekerül. A még tőgymeleg kecsketejbe, mondjuk egy literbe, beleteszünk úgy két deciliter szoba-hőmérsékletű kaukázusi kefirt, természetesen élőflórást. Ezt összekavarjuk gyengéden, lefedjük, majd éjszakára langyos helyen pihentetjük. Ha minden jól ment, akkor reggelre virradva egy egész csupornyi kefirünk lesz. És minden bizonnyal sokkal egészségesebb, mint a bolti, mert ebben minden benne van aminek benne kell lennie.

Ugyanígy készíthetünk natúr joghurtot, amit később tetszés szerint ízesíthetünk. A lényeg, az élőflóra, akkor nem kell az állatpatikában oltóanyagot venni hozzá.