Nagyon szeretem a kecskéket, főleg ha szelídek. Sajnos igazán szelíd kecskénk ritkán volt, mert mind megbokrosodott. De azért a simogatást nagyon szerették, kezünket mindig megkeresték egy kis cirógatásért. Az mellékes, hogy játékból megökleltek egy kicsit, de ez a kicsi is mindig kék-zöld foltokkal járt, mert nem tudták mi a mérték. Ám mint látható a fotózást nagyon szerették! Folyton csak pózoltak, hogy:-Engem, csak engem fotózgass! -mekegtek.
Viszont az esti fejésnél mindig nagyon rakoncátlanok voltak, tejet csak akkor adtak, ha közben ők szénát vagy nyúltápot ehettek. De ha elfogyott az eleség vagy betelt a bendő, mindig rájuk jött a mehetnék. Nálunk Anyu és a férjem tudott jól fejni, nekem elég nehezen jött össze a dolog, így én voltam ki kecskéinket maradásra késztette a fejőállásban.
Ha sikerült úgy megfejnünk Pipacsot és Pitypangot, hogy közben a tejes edényt nem rúgták fel, akkor úgy 4 liter tej is összejött estére naponta. Tudnunk kell a kecsketejről, hogy az az egyetlen olyan tej, ami hőkezelés nélkül is iható, vagyis nem kellett felforralni.
Hogyan készül a kecskekefir?
Először is megfejjük a kecskét, már ha tudjuk, ha nem tudjuk, akkor keresünk egy erre a feladatra alkalmas egyént, mondjuk a családunk egyik tagját. Majd ha a kecsketőgyből a tejet kinyertük, azt még melegen egy üveg vagy műanyag edénybe tesszük, semmi esetre sem fémbe, mert akkor nem fog sikerülni. Természetesen előtte egy tejszűrőn átszűrjük, mert nem ritka dolog, hogy a kecskeszőr is belekerül. A még tőgymeleg kecsketejbe, mondjuk egy literbe, beleteszünk úgy két deciliter szoba-hőmérsékletű kaukázusi kefirt, természetesen élőflórást. Ezt összekavarjuk gyengéden, lefedjük, majd éjszakára langyos helyen pihentetjük. Ha minden jól ment, akkor reggelre virradva egy egész csupornyi kefirünk lesz. És minden bizonnyal sokkal egészségesebb, mint a bolti, mert ebben minden benne van aminek benne kell lennie.
Ugyanígy készíthetünk natúr joghurtot, amit később tetszés szerint ízesíthetünk. A lényeg, az élőflóra, akkor nem kell az állatpatikában oltóanyagot venni hozzá.
Nagyon szeretem a kecskéket, főleg ha szelídek. Sajnos igazán szelíd kecskénk ritkán volt, mert mind megbokrosodott. De azért a simogatást nagyon szerették, kezünket mindig megkeresték egy kis cirógatásért. Az mellékes, hogy játékból megökleltek egy kicsit, de ez a kicsi is mindig kék-zöld foltokkal járt, mert nem tudták mi a mérték. Ám mint látható a fotózást nagyon szerették! Folyton csak pózoltak, hogy:
-Engem, csak engem fotózgass! -mekegtek.Viszont az esti fejésnél mindig nagyon rakoncátlanok voltak, tejet csak akkor adtak, ha közben ők szénát vagy nyúltápot ehettek. De ha elfogyott az eleség vagy betelt a bendő, mindig rájuk jött a mehetnék. Nálunk Anyu és a férjem tudott jól fejni, nekem elég nehezen jött össze a dolog, így én voltam ki kecskéinket maradásra késztette a fejőállásban.
Ha sikerült úgy megfejnünk Pipacsot és Pitypangot, hogy közben a tejes edényt nem rúgták fel, akkor úgy 4 liter tej is összejött estére naponta. Tudnunk kell a kecsketejről, hogy az az egyetlen olyan tej, ami hőkezelés nélkül is iható, vagyis nem kellett felforralni.
Először is megfejjük a kecskét, már ha tudjuk, ha nem tudjuk, akkor keresünk egy erre a feladatra alkalmas egyént, mondjuk a családunk egyik tagját. Majd ha a kecsketőgyből a tejet kinyertük, azt még melegen egy üveg vagy műanyag edénybe tesszük, semmi esetre sem fémbe, mert akkor nem fog sikerülni. Természetesen előtte egy tejszűrőn átszűrjük, mert nem ritka dolog, hogy a kecskeszőr is belekerül. A még tőgymeleg kecsketejbe, mondjuk egy literbe, beleteszünk úgy két deciliter szoba-hőmérsékletű kaukázusi kefirt, természetesen élőflórást. Ezt összekavarjuk gyengéden, lefedjük, majd éjszakára langyos helyen pihentetjük. Ha minden jól ment, akkor reggelre virradva egy egész csupornyi kefirünk lesz. És minden bizonnyal sokkal egészségesebb, mint a bolti, mert ebben minden benne van aminek benne kell lennie.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése