A lehető legegyszerűbben.
Már érik a besztercei szilva, az a gyönyörű nagy szemű. Lassan készíthetünk is belőle szilvásgombócot. Tavaly vagy 100db-ot készített nekem egy nálunk nyaraló barátnőm, amit le is sokkoltam a fagyasztóban, hogy ha nincs időnk főzni, akkor is tudjunk enni valamit. Azért kitartott egy darabig.
Viszont, hogy látom érni a szilvákat eszembe jut, hogy a fagyasztóban még mindig van lesokkolt szilva és valamit kellene kezdeni vele.
Arra gondoltam, hogy szilvakompótot készítek.
Csak így nagyon egyszerűen:
A szilvákat félig kiengedve felteszem főzni,
Mellé adok a főzővízbe egész fahéjat és szegfűszeget. Egy csipetnyi citromlét még bele és jöhet a cukor vagy édesítőszer.
Pár perc főzés és készen is van. Ne főzzük túl, mert akkor szétrepednek a szilvák és nem lesz olyan gusztusos.
Régen előítéleteim voltak a fagyasztott gyümölccsel kapcsolatban, de amióta a sokkolásról tanultam, mindig kellemesen csalódok.
Szóval, nem is lett rossz.
És még a színe is csodás!
:)))
Sokkolásról röviden:
A sokkolást mindenféle élelmiszer fagyaszásánál használhatjuk. Én főként e gyümölcsöknél, pékáruknál, kenyérnél szoktam, Az eredménye az, hogy a sokkolással fagyasztott áru megőrzi állagát, ha főzéshez kivesszük, nem lesz belőle élvezhetetlen massza. Hogy miért? A tompakristályok miatt.
A sokkoló rekeszben a lehűtési folyamat gyorsabban zajlik. Ez elősegíti azt, hogy a kialakuló fagyás egyenletes mikrokristályokkal telített legyen, azaz tompakristályokkal, és a lehető legrövidebb időn belül végbemenjen. Ez körülbelül 60-90 perc. A sokkolás során nem -18°C -ra fagyasztunk, hanem -40°C-ra, és mindezt hirtelen. A hagyományos, -18°C-os fagyasztásnál, amikor csak simán berakjuk a fagyasztóba az élelmet, tűkristályok keletkeznek, amik roncsolják az élelmiszer szerkezetét. Ezért lesz "pacsmag" a málna, eper, cseresznye ennél a változatnál, ráadásul az íze sem lesz már a régi.
Ezzel szemben a sokkolt élelmiszer a tompakristályoknak köszönhetően megőrzi állagát, zamatát és hasznos tulajdonságait. Nem utolsó sorban pedig azokat a mikrobákat gátolja a működésben, amik az élelmiszerekben +10°C és +65°C között terjednek.
A lehűtendő áru tömege befolyásolja a fagyasztási teljesítményt, ezért érdemes megtervezni, hogy ne kelljen egyszerre nagy mennyiséget sokkolni.
Már érik a besztercei szilva, az a gyönyörű nagy szemű. Lassan készíthetünk is belőle szilvásgombócot. Tavaly vagy 100db-ot készített nekem egy nálunk nyaraló barátnőm, amit le is sokkoltam a fagyasztóban, hogy ha nincs időnk főzni, akkor is tudjunk enni valamit. Azért kitartott egy darabig.
Viszont, hogy látom érni a szilvákat eszembe jut, hogy a fagyasztóban még mindig van lesokkolt szilva és valamit kellene kezdeni vele.
Arra gondoltam, hogy szilvakompótot készítek.
Csak így nagyon egyszerűen:
A szilvákat félig kiengedve felteszem főzni,
Mellé adok a főzővízbe egész fahéjat és szegfűszeget. Egy csipetnyi citromlét még bele és jöhet a cukor vagy édesítőszer.
Pár perc főzés és készen is van. Ne főzzük túl, mert akkor szétrepednek a szilvák és nem lesz olyan gusztusos.
Régen előítéleteim voltak a fagyasztott gyümölccsel kapcsolatban, de amióta a sokkolásról tanultam, mindig kellemesen csalódok.
Szóval, nem is lett rossz.
És még a színe is csodás!
:)))
Sokkolásról röviden:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése