Úgy, ahogy anyutól tanultam
Talán minden gyerek szereti a kakaós csigát és sok felnőtt is. De sokszor a bolti csiga, főleg ha nem a helyi pékségben sütik, hanem zacskóban csomagolva árusítják, nem az igazi.
Gyerekkoromban anyu sütött nekünk otthon kakaós csigát. Még nem találkoztatok a házi sütésű kakaós csigával? Nem tudjátok, hogy mit hagytatok ki eddig! De leírom a titkot, egyszerű:
Készíts élesztős tésztát, ja, hogy ez nem biztos, hogy mindenkinek ilyen egyszerű? Na jó, akkor elmondom, én hogyan csinálom.
Először is, ha nincs a dédszüleinktől örökölt dagasztóteknőnk, akkor keressünk egy nagyobb kelesztőtálat, én ebben szoktam összeállítani a tésztát, de anyu simán a gyúródeszkán teszi mindezt.
Tehát, ha megtaláltuk a konyhaszekrényünkben a kelesztőtálat, jobb híján egy nagyobb tálat, tegyünk bele majdnem 1 kg lisztet, ami ha hideg helyen volt, hagyjuk szoba azaz konyha-hőmérsékletűre melegedni, ha csak nem vagyunk eszkimó-országban, mert ott valószínű nehezebben jönne össze ha hideg a konyhájuk. Félretéve a viccet, a lisztet szokás felhasználás előtt átszitálni, mert sokkal jobb lesz tőle a tészta, de én ezt a részét mindig kihagyom, időhiány és lustaságom és a szita hiánya miatt. Eddig még nem volt belőle problémám. Közben egy kocka élesztőt langyos tejben egy csöpp cukor hozzáadásával felfuttatunk, kb 0,5 liter folyadékban. Ha nincs otthon pont tej, akkor simán vízben is felfut, akkor egy kávéskanálnyi cukrot tegyünk bele. VIGYÁZAT! Az élesztő élőlény, ne forrázzuk le, mert akkor annak annyi, kezdhetjük újra. A folyadék ne legyen melegebb, csak amennyit mi is kellemesnek tartanánk gyerekfürdető víznek. Természetesen a fürdetőolaj használata ebben az esetben kerülendő!!! :)
Amikor az élesztő felfutott, kelesztőtálban a liszt közepére egy gödröt készítünk, amibe ezt beleöntjük. A megtelt gödrön kívülre helyezzük el a sót, én egy jó kiskanálnyit szoktam. Fontos, hogy míg az élesztős folyadék nincs összekeverve a liszttel, addig ne találkozzon a sóval, mert az gátolja a kelést később. Én ezért szórom a lisztre a széléére, vagy még a gödörképződményünk előtt a lisztbe belekeverem. Későbbi komplikációk elkerülése végett.
Látjátok? Így kell!
Mindezek után következik a gyúrás, dagasztás. Ezt sok gyakorló háziasszony bizonyára tudja, de azért elárulom, hogy én először, fakanállal kezdem a keverést, háziasszonyhoz méltatlan módon. Később áttérek a kézi gyúrásra. Jól gyúrom, döngölöm,minden erőmet beleadva, ehhez a férjem ért a világon a legjobban, nagynénjei irigylik is érte, hiába a férfi izomzat kiváló erre a célra! Addig gyúrjuk, míg szép kis cipó lesz belőle, amit a kelesztőtálban pihentetünk kb 0,5-1 órát, attól is függ milyen meleg van, fontos kelés közben letakarni a kelesztőtál tetejével vagy tiszta konyharuhával, hogy ki ne száradjon.
Pontosan így!
Közben írhatunk egy cikket akár.
Ha szépen megkelt, két felé is oszthatjuk, ha 1kg lisztből készítettük. A gyúródaszkára helyezzük az egyik adagot, és sodrófával, ami a részeges férfiak réme, téglalap formára nyújtjuk, vagy legalábbis nagyjából. Ha ez megvan, egy kevés étolajjal megkenjük, ne tocsogjon, csak épp hogy legyen rajta. Ezután következik, hogy kristálycukorral gyengéden megszórjuk, úgy, hogy az egész felületére kerüljön. Persze nem túl vastagon, olyan szép vékony rétegben, de mindenhol legyen rajta. Amikor ezzel kész vagyunk jöhet a kakaópor, (a cukormentes változat, tehát nem az instant)ezzel is gyengéden megszórjuk, ugyan úgy mint a cukorral. Ha valaki kedveli az étcsokit, több kakaót tegyen bele.
Egyszerű ugye?
Ezt követően feltekerjük, mint Aladin a szőnyeget, majd egy éles késsel kb 2 cm vastag szeletekre vágjuk. Ez előtt egy nagy tepsit kikenünk olajjal, és ide helyezzük a tekercs-szeleteket több sorban.
Így!
Ezután is pihentetjük bő negyed órát. Közepes hőmérsékleten sütjük. mielőtt kisül egy kevés langyos vaníliáscukros tejjel meglocsoljuk. Figyeljük közben a sütőt. Hamar kész van, ideje sütőnként változó, de az illata úgyis elárulja, azért figyeljünk, oda ne égessük. Ha kiszedés után a tepsi ragad a kakaótól, áztassuk be forró vízzel, az jól oldja.
Na érzitek már az ízét a szátokban? És az illatát, ugye milyen fenséges?
Hmmm...
Na, érzitek ugye?
Ui.: A szárított élesztő felhasználását, itt nem említem, mert az nekem olyan, mint a tej- por alakban. Bizonyára minden tudnivaló megtalálható a zacskóján. Csak megjegyezném, hogy azzal még nem sütöttem, az eredeti kockás élesztőt ajánlom.
Talán minden gyerek szereti a kakaós csigát és sok felnőtt is. De sokszor a bolti csiga, főleg ha nem a helyi pékségben sütik, hanem zacskóban csomagolva árusítják, nem az igazi.
Gyerekkoromban anyu sütött nekünk otthon kakaós csigát. Még nem találkoztatok a házi sütésű kakaós csigával? Nem tudjátok, hogy mit hagytatok ki eddig! De leírom a titkot, egyszerű:
Készíts élesztős tésztát, ja, hogy ez nem biztos, hogy mindenkinek ilyen egyszerű? Na jó, akkor elmondom, én hogyan csinálom.
Először is, ha nincs a dédszüleinktől örökölt dagasztóteknőnk, akkor keressünk egy nagyobb kelesztőtálat, én ebben szoktam összeállítani a tésztát, de anyu simán a gyúródeszkán teszi mindezt.
Tehát, ha megtaláltuk a konyhaszekrényünkben a kelesztőtálat, jobb híján egy nagyobb tálat, tegyünk bele majdnem 1 kg lisztet, ami ha hideg helyen volt, hagyjuk szoba azaz konyha-hőmérsékletűre melegedni, ha csak nem vagyunk eszkimó-országban, mert ott valószínű nehezebben jönne össze ha hideg a konyhájuk. Félretéve a viccet, a lisztet szokás felhasználás előtt átszitálni, mert sokkal jobb lesz tőle a tészta, de én ezt a részét mindig kihagyom, időhiány és lustaságom és a szita hiánya miatt. Eddig még nem volt belőle problémám. Közben egy kocka élesztőt langyos tejben egy csöpp cukor hozzáadásával felfuttatunk, kb 0,5 liter folyadékban. Ha nincs otthon pont tej, akkor simán vízben is felfut, akkor egy kávéskanálnyi cukrot tegyünk bele. VIGYÁZAT! Az élesztő élőlény, ne forrázzuk le, mert akkor annak annyi, kezdhetjük újra. A folyadék ne legyen melegebb, csak amennyit mi is kellemesnek tartanánk gyerekfürdető víznek. Természetesen a fürdetőolaj használata ebben az esetben kerülendő!!! :)
Amikor az élesztő felfutott, kelesztőtálban a liszt közepére egy gödröt készítünk, amibe ezt beleöntjük. A megtelt gödrön kívülre helyezzük el a sót, én egy jó kiskanálnyit szoktam. Fontos, hogy míg az élesztős folyadék nincs összekeverve a liszttel, addig ne találkozzon a sóval, mert az gátolja a kelést később. Én ezért szórom a lisztre a széléére, vagy még a gödörképződményünk előtt a lisztbe belekeverem. Későbbi komplikációk elkerülése végett.
Látjátok? Így kell!Mindezek után következik a gyúrás, dagasztás. Ezt sok gyakorló háziasszony bizonyára tudja, de azért elárulom, hogy én először, fakanállal kezdem a keverést, háziasszonyhoz méltatlan módon. Később áttérek a kézi gyúrásra. Jól gyúrom, döngölöm,minden erőmet beleadva, ehhez a férjem ért a világon a legjobban, nagynénjei irigylik is érte, hiába a férfi izomzat kiváló erre a célra! Addig gyúrjuk, míg szép kis cipó lesz belőle, amit a kelesztőtálban pihentetünk kb 0,5-1 órát, attól is függ milyen meleg van, fontos kelés közben letakarni a kelesztőtál tetejével vagy tiszta konyharuhával, hogy ki ne száradjon.
Pontosan így!Közben írhatunk egy cikket akár.
Ha szépen megkelt, két felé is oszthatjuk, ha 1kg lisztből készítettük. A gyúródaszkára helyezzük az egyik adagot, és sodrófával, ami a részeges férfiak réme, téglalap formára nyújtjuk, vagy legalábbis nagyjából. Ha ez megvan, egy kevés étolajjal megkenjük, ne tocsogjon, csak épp hogy legyen rajta. Ezután következik, hogy kristálycukorral gyengéden megszórjuk, úgy, hogy az egész felületére kerüljön. Persze nem túl vastagon, olyan szép vékony rétegben, de mindenhol legyen rajta. Amikor ezzel kész vagyunk jöhet a kakaópor, (a cukormentes változat, tehát nem az instant)ezzel is gyengéden megszórjuk, ugyan úgy mint a cukorral. Ha valaki kedveli az étcsokit, több kakaót tegyen bele.
Egyszerű ugye?Ezt követően feltekerjük, mint Aladin a szőnyeget, majd egy éles késsel kb 2 cm vastag szeletekre vágjuk. Ez előtt egy nagy tepsit kikenünk olajjal, és ide helyezzük a tekercs-szeleteket több sorban.
Így!Ezután is pihentetjük bő negyed órát. Közepes hőmérsékleten sütjük. mielőtt kisül egy kevés langyos vaníliáscukros tejjel meglocsoljuk. Figyeljük közben a sütőt. Hamar kész van, ideje sütőnként változó, de az illata úgyis elárulja, azért figyeljünk, oda ne égessük. Ha kiszedés után a tepsi ragad a kakaótól, áztassuk be forró vízzel, az jól oldja.
Na érzitek már az ízét a szátokban? És az illatát, ugye milyen fenséges?
Hmmm...
Na, érzitek ugye?Ui.: A szárított élesztő felhasználását, itt nem említem, mert az nekem olyan, mint a tej- por alakban. Bizonyára minden tudnivaló megtalálható a zacskóján. Csak megjegyezném, hogy azzal még nem sütöttem, az eredeti kockás élesztőt ajánlom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése