Vannak ételek, amiket a férjem csak akkor eszik meg, ha én készítem. Ezek egyike a tökfőzelék.
Amikor összeházasodtunk és először készítettem tökfőzeléket, és ő evett belőle, ráadásul ízlett is neki, akkor megígértette velem:
-Ezt, hogy ettem tökfőzeléket, Anyumnak el ne mondd!
Mivel az övéből persze nem evett. Bizonyára másképpen készíti.
Na lássuk akkor, hogy én hogyan főzöm:
Íme a tök és a hagyma, ezek a zöldségek szükségesek hozzá.
A tököt meghámozom és kiszedem a tökbelet. Ezt csak abban az esetben kell, ha már nagyobb a tök. Mert, ha még zsenge, akkor szőröstül-bőröstül felhasználhatjuk.
A hagymát felaprítom a pörköltalaphoz.
A tököt a férjemmel lereszeltetem. Ebben ő a jobb.
Majd egy nagyon kevés vízben felteszem főni. Gyakorlatilag egy ujjnyi elég, mert levet fog ereszteni. Sózom vagy vegetázom.
A hagymából pörköltalapot készítek, ezúttal több olajjal vagy zsírral, mint máskor, mert ez lesz a rántás alapja. Ha a hagyma megpirult, félrehúzom a tűzről és hozzáadok szép piros őrölt paprikát. Majd ha bepirosodott a zsiradék, hozzáadom a lisztet, ez lesz a rántás.
Szépen elkeverem, pár másodpercig pirítom, majd egy kevés tejjel felöntöm.
Ezáltal lehűl a rántás, ami azért kell, hogy ne legyen csomós, ha a forró tököt hozzáöntöm.
A rántás ugyanis akkor nem lesz csomós, ha forró rántáshoz hideg anyagot adunk, vagy fordítva. Hideg rántáshoz forró lét.
Ezután hozzáadom a forró tököt, közben persze folyamatosan keverem. A rántástól a végéig.
Közben látni fogjuk, hogy kíván-e még tejet, vagy sem. Szép csomómentes legyen, az a lényeg.
Ha ezt elértük, akkor egy kevés cukrot és ecetet adjunk hozzá. Ízlés szerint.
Van aki kaprosan készíti, én nem. Bár mindkét változatát megeszem. De a legjobban így, pörköltalappal finom, és tejjel. Szerintem.
Végül tegyük tányérba, süssünk ki mellé 2 tükörtojást, vágjunk egy szelet friss kenyeret és már ehetünk is.
Mások pörkölt vagy sülthús mellé is szeretik a tökfőzeléket. de nekem legjobban tükörtojással jön be. Akárcsak a borsófőzelék és a zöldbabfőzelék. De hát ízlések és pofonok, mint mondják.
Jó étvágyat!
Vannak ételek, amiket a férjem csak akkor eszik meg, ha én készítem. Ezek egyike a tökfőzelék.
Amikor összeházasodtunk és először készítettem tökfőzeléket, és ő evett belőle, ráadásul ízlett is neki, akkor megígértette velem:
-Ezt, hogy ettem tökfőzeléket, Anyumnak el ne mondd!
Mivel az övéből persze nem evett. Bizonyára másképpen készíti.
Na lássuk akkor, hogy én hogyan főzöm:
Íme a tök és a hagyma, ezek a zöldségek szükségesek hozzá.
A tököt meghámozom és kiszedem a tökbelet. Ezt csak abban az esetben kell, ha már nagyobb a tök. Mert, ha még zsenge, akkor szőröstül-bőröstül felhasználhatjuk.
A hagymát felaprítom a pörköltalaphoz.
A tököt a férjemmel lereszeltetem. Ebben ő a jobb.
Majd egy nagyon kevés vízben felteszem főni. Gyakorlatilag egy ujjnyi elég, mert levet fog ereszteni. Sózom vagy vegetázom.
A hagymából pörköltalapot készítek, ezúttal több olajjal vagy zsírral, mint máskor, mert ez lesz a rántás alapja. Ha a hagyma megpirult, félrehúzom a tűzről és hozzáadok szép piros őrölt paprikát. Majd ha bepirosodott a zsiradék, hozzáadom a lisztet, ez lesz a rántás.
Szépen elkeverem, pár másodpercig pirítom, majd egy kevés tejjel felöntöm.
Ezáltal lehűl a rántás, ami azért kell, hogy ne legyen csomós, ha a forró tököt hozzáöntöm.
A rántás ugyanis akkor nem lesz csomós, ha forró rántáshoz hideg anyagot adunk, vagy fordítva. Hideg rántáshoz forró lét.
Ezután hozzáadom a forró tököt, közben persze folyamatosan keverem. A rántástól a végéig.
Közben látni fogjuk, hogy kíván-e még tejet, vagy sem. Szép csomómentes legyen, az a lényeg.
Ha ezt elértük, akkor egy kevés cukrot és ecetet adjunk hozzá. Ízlés szerint.
Van aki kaprosan készíti, én nem. Bár mindkét változatát megeszem. De a legjobban így, pörköltalappal finom, és tejjel. Szerintem.
Végül tegyük tányérba, süssünk ki mellé 2 tükörtojást, vágjunk egy szelet friss kenyeret és már ehetünk is.
Mások pörkölt vagy sülthús mellé is szeretik a tökfőzeléket. de nekem legjobban tükörtojással jön be. Akárcsak a borsófőzelék és a zöldbabfőzelék. De hát ízlések és pofonok, mint mondják.
Jó étvágyat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése